Mi is az a titokzatos Six Sigma?

Elsőre szupertitkos hírszerző alakulat neve is lehetne, de a Six Sigma valójában a legsikeresebb cégek és vállalkozások hátterében működő minőségbiztosítási módszertant jelöli, amelyet a legnagyobb világcégek vezetői közül sokan vallásként tisztelnek. De lássuk, mi ez az egész és hogyan használható a gyakorlatban!

A Six Sigma gyökereit egészen Carl Friedrich Gaussig vezethetjük vissza, aki felrajzolta az azóta az ő nevét viselő, normál eloszlást bemutató görbét. A módszert magát azonban a XX. század húszas éveiben alkotta meg egy Walter Shewhart nevű amerikai fizikus-mérnök, akit a statisztikai minőség-ellenőrzés atyjaként is emlegetnek. Shewhart – aki ugyan még nem nevezte így a megoldását – bemutatta, hol van az a pont, amikor egy folyamat korrekcióra szorul. (Shewhart elsősorban gyártási folyamatokról beszélt, de a módszer más területeken is alkalmazható.)

Válaszd „A vezető első 100 napja” programunkat!

Egy praktikus megoldás kezdő vagy tapasztalt, de új pozícióba került vezetőknek – hiszen minden új vezetői helyzet más!

A szigma (ϭ) a görög ábécé karaktere, amelyet a statisztikusok a folyamatokban előforduló ingadozás kifejezésére használnak. Ha például egy fémlemezeket gyártó üzemben sajtolt lemezek vastagságának 10,32 és 10,38 milliméter között kell lennie, hogy megfeleljen a megrendelő igényeinek, a gyártási átlagnak 10,35-nek kell lennie, 0,005 milliméteres átlagos eltéréssel. Vagyis ez azt jelenti, hogy a 10,35-höz képest a 10,38 hat szigma eltérést mutat.

Egy üzleti folyamat esetében a szigma azt fejezi ki, hogy az ügyfelek által elvárt követelményekhez képest hogyan teljesít az adott folyamat. A szigma értéke a hiba valószínűségét jelzi, és minél magasabb, annál jobb. A Six Sigma módszer a folyamatban előforduló ingadozás csökkentésére koncentrál, azaz arra, hogy standard outputok keletkezzenek. Egy tradicionális környezetben működő vállalat 3-4 szigma teljesítményre képes (természetesen iparágtól függően – a légiközlekedésben például a 6 szigma sem elég jó). Ez azt jelenti, hogy egymillió hibalehetőségre 6200 és 67 000 közötti hiba (hibás termék, hibás teljesítés) esik. A Six Sigma standard viszont csupán 3,4 hibát enged egymillió hibalehetőségre – azaz a folyamatok 99,99966 %-ban hibamentesek.

A Six Sigma elnevezés egyébként a Motorola távközlési cég egyik mérnökéhez, Bill Smithhez köthető. Az amerikai cég a nyolcvanas években alakította ki a statisztikákon és egyéb adatokon alapuló, a folyamatos fejlődést lehetővé tévő metodikáját, amelynek szigorú betartásával kiszűrhetőek a termékek, folyamatok vagy szolgáltatások hibái. Azóta világszerte cégek és üzleti vezetők százai, ha nem ezrei sajátították el a Six Sigma alapelveit és üzleti iskolák, illetve tréningcégek – mint például a Concordia – is oktatják a módszertant.

A Six Sigmát azonban nem csak termékek, hanem a teljesítmény mérésére is lehet használni. Onnantól fogva, hogy egy folyamat lépései vagy a végrehajtáshoz szükséges teljesítmény számszerűsíthető, a cél a folyamatos javulás lesz – vagyis az, hogy a 6 szigmát elérjük. Ha ez nem is valósul meg, ha csak 4 vagy 5 szigmáig jutunk, akkor is jelentős költségcsökkentést érhetünk el, illetve jelentősen növelhetjük az elégedett ügyfelek számát.

Visszatérve a Motorolára, a nagyvállalat azért is vezette be a nyolcvanas években a módszert, mert úgy érezték, hogy az addig használt hagyományos minőségbiztosítási módszerek nem tették lehetővé, hogy megfelelő aprólékossággal lehessen ellenőrizni a folyamatokat. Az új megoldás pedig nem csupán a folyamatok hatékonyságát javította. Mi a Concordiánál hiszünk a változásmenedzsmentben, a vállalati kultúra alakíthatóságában. A Six Sigma pedig képes rá, hogy olyan kulturális változást hozzon a szervezet életébe, amely a dolgozókat az élet minden területén hatékonyabbá tette. Ami pedig a Motorolát illeti, a számok magukért beszélnek: a Six Sigma bevezetését követően ugyanis nem kevesebb mint 16 milliárd (!) dollárnyi megtakarítást könyvelhettek el, a selejtes termékek legyártásának kiküszöbölésével.

A Six Sigma folyamata soha nem áll le (Fotó: Tumblr)

A Motorola példáját pedig a legnagyobb cégek követték – többek közt a General Electric. Egy anekdota szerint a cég vezetője Jack Welch, és az Allied Signal első embere, Larry Bossidy golfozás közben kezdett beszélgetni a Six Sigmáról. Welch fogadást ajánlott Bossidynek, hogy gyorsabban és jobb eredményekkel tudja bevezetni a Six Sigmát a GE-nél, mint társa az Allied Signalnál. A történelem igazolta Welch sikerét, a General Electric ugyanis ma is a világ egyik legnagyobb cége, míg az Allied Signalt a Honeywell konglomerátum olvasztotta magába.

A Six Sigma jelentőségét a legjobban Geoff Tennant foglalta össze Six Sigma: SPC and TQM in Manufacturing and Services című könyvében: „A Six Sigma számtalan dolog, azonban talán egyszerűbb lenne leírni, hogy mi az, ami nem tartozik bele a Six Sigma minőségbe. A Six Sigma ugyanis vízió, filozófia, szimbólum, mérési módszertan, cél és metodológia egyben”.

Mi a Concordiánál hiszünk a Six Sigma erejében, workshopok és projektek vezetéséhez nyújtunk ügyfeleinknek ez irányú támogatást. A specialitásunk pedig az átfogó kiválósági programok bevezetése. Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan segítheti cégét a Six Sigmával, keressen minket elérhetőségeink egyikén!

A Concordia több mint három évtizede képviseli az élvonalat Magyarországon a vezetésfejlesztés, változásmenedzsment és a szervezetfejlesztés területén. Szakértőink Magyarország egyik legsokoldalúbb szakmai csapatát alkotják. Ha megismerkedne szolgáltatásainkkal, keresse fel weboldalunkat vagy küldjön üzenetet a Facebook-oldalunkra! Ha személyesen érdeklődne, keresse munkatársainkat elérhetőségeink egyikén!



Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel:

Érdekel ez a terület