content/csapatépítés.jpg

Sokszor öncélúak az élmény jellegű tréningek

A csapatépítő tréningnek nincs szabályozása, csak szakmai meghatározása. Lővey Imre, a Concordia Szervezet- és Vezetésfejlesztési Kft. ügyvezetőjének szavai jól illusztrálják a helyzetet, aki úgy fogalmazott, komplett káosz van a témában. Ezt igazolja vissza a piaci és a céges gyakorlatok sokszínűsége is. De mitől függ a csapatépítő tréning sikere? Kötelezhető-e a dolgozó, hogy részt vegyen rajta?

Gyimóthy Éva, Lövey Imrével készített interjú alapján
HR Portál
http://www.hrportal.hu/hr/sokszor-onceluak-az-elmeny-jellegu-treningek-20120531.html

Az egyik főzőiskola és rendezvényközpont munkatársától a HR Portal megtudta, egyre több cég szeretné meglepni alkalmazottait egy különleges csapatépítő programmal. Erre – szerintük – tökéletesen alkalmasak a főzőprogramok. Ez több szempontból is elgondolkoztató. Egyrészt, hogy ilyen élményszerű tréningekre ismét költenek a cégek, különösen az eltörölt szakképzési hozzájárulás és az elhúzódó gazdasági válság fényében. Másrészt, hogy ezen programoknak közösségformáló erőt tulajdonítanak. De vajon javítják-e a kommunikációt, összekovácsolják-e a csapatot, növelik-e a motivációt és a hatékonyságot a csapatépítő tréningek vagy éppen ellenkezőleg, inkább eltávolítják a munkatársakat, miként azt egy brit tanulmánya állítja. Megkérdeztük a szakembereket.

Így építi a csapatot az Avon és az E.ON

Miként Szabó Veronikától, az Avon tréningekért felelős specialistájától megtudtuk, a kozmetikai vállalat egyre kevésbé fókuszál a klasszikus értelemben vett csapatépítő programok szervezésére, ebben jelentős szerepet játszott a szakképzési hozzájárulás lehetőségének eltörlése is.

- Az Avonnál a globális stratégiának megfelelően a belső tréningek dominálnak, amelyet gyakran a HR-esek tartanak – tájékoztat Szabó Veronika. A vállalat által szervezett programok – gyereknap, ünnepi összejövetelek, jótékonysági események – mellett sok osztály saját maga vette kézbe a közösségépítő események szervezését, és önköltséges programok, (közös főzések, bowlingozás, vacsorázás, hétvégi kirándulás) keretében gyakran jön össze a munkahelyi gárda. Központilag új megközelítéssel törekszenek az egész céget összefogni, így többek között kreatív brainstormingokat szerveznek, ahol a különböző osztályokról érkező dolgozók alkotta csapatok aktuális problémákról együtt ötletelnek. Az Avonnál emellett nagyon kedveltek az önkéntes programok is, amelyek szervezésében a vállalat nyújt keretet a dolgozóknak. A múltban azonban arra is volt példa, hogy a csapat barlangászás során épült, de már nem jellemzőek az ilyen programok. A klasszikus csapatépítő tevékenység alternatívájaként az évente megrendezésre kerülő stratégiai megbeszélések illetve tréningek közben a közösségépítés is megvalósul, főként ha azokra egy külső helyszínen kerül sor.

Az E.ON-nál kimondottan csapatépítő programot jellegzetes csapat életciklusokban – alakulás, nagyobb átszervezés – alkalmaznak. – Ezeknél a csapat saját működésének megértésére fókuszálunk. Ehhez választunk egy olyan programot, élményt, amelyben megfelelő teret kap a közös feldolgozás, a hétköznapokról gondolkodás – árulta el portálunknak Bócsi Béla, az E.ON Hungária Zrt. személyzetfejlesztési és szervezetfejlesztési központjának vezetője.

Mitől csapatépítő a csapatépítő?

A vállalatok csapatépítés címén elviszik a dolgozókat gokartozni, vacsorázni, vadvízi túrára, sziklát mászni, amelyek során egy közös élményben van részük, amely javíthatja az összetartást. Ugyanakkor az irodába visszatérve kiderül, minden maradt a régiben és a szervezeti problémákon nem javított – tapasztalja Lővey Imre, a Concordia Szervezet- és Vezetésfejlesztési Kft. ügyvezetője. Kiemeli: különbséget kell tenni készségfejlesztő és csapatépítő tréning között. Előbbi elsősorban a résztvevők valamilyen személyes készségét (pl. kommunikációs készséget vagy konfliktuskezelést) fejleszti, amely jól jöhet a csapatmunkához. A csapatépítő tréning lényege azonban az, hogy általa a csapat együttesen nagyobb teljesítményt nyújtson, a csapattagok jobban tudják egymást támogatni szervezetileg és egyénileg, vagyis az ilyen tréningnek a teljes vállalat teljesítményére ki kell hatnia – emelte ki. Úgy látja, a csapatépítő tréningekre vonatkozó szabályozásra való törekvés teljesen reménytelen. Bár azt azért hozzátette: nem lenne haszontalan, ha kialakulna egy szakmai egyetértés, hogy mit értünk csapatépítés alatt. A Concordiánál olyan kombinált programot értenek ez alatt, amely tartalmaz workshop- és tréningelemeket is.

Az Avon tréningekért felelős specialistája azonban minden szűkebb vagy tágabb közösséget összefogó tevékenységet ide sorol. – Ez vonatkozhat egy adott osztályra, amikor egy közös főzésen vagy egy stratégiai meetingen vesznek részt a dolgozók, ahogy az egész cég is bevonható például önkéntes vagy egyéb kreatív programba – mondja. Bokor Attila, az OD Partner szervezetfejlesztési tanácsadója, címzetes egyetemi docens szerint kell egy közös élmény, ami alapján közelebb juthatnak egymáshoz a munkavállalók. Ő is úgy látja, hogy egy egyszerű céges programmal is (pl. családi nap, céges vacsora, táncos mulatság) is épülhet a közösség.

Az E.ON fejlesztési központjának vezetője a tudatossághoz és a tervezettséghez kötötte a csapatépítést. Mint mondja, ha a cél a kötetlen közösségépítés, és nem a mélyreható változás, akkor ahhoz alig használnak vállalati erőforrást (időt, pénzt, szakértőt). – Ősi közösségi igények megnyilvánulásai ezek: közös munka, játék, étkezés, amelyeknél elég, ha pár norma érvényesül. Érdemes ezekben minél nagyobb teret adni a csoportos kezdeményezéseknek. Amikor azonban intenzívebb változást célzó, érzékeny témákat érintő programok érdekében számottevő vállalati erőforrást használunk, akkor elvárható egyfajta hozadék. Ennek a biztosításához, kimutatásához már nagyobb következetesség kell, ez már nem megy szabályok nélkül – nyomatékosítja az energiaszolgáltató fejlesztési központjának vezetője.

Szükség van-e külső trénerre?

A szakavatott, külső tréner jelenléte nem feltétlenül szükséges egy csapatépítő tréningen, bár ez attól függ, hogy a vállalatnak mi a célja az adott programmal – vélik a vállalati szakemberek. – Ha például szervezeti, működésbeli problémákra kívánunk rávilágítani, akkor érdemes külső trénert fogadni. Ha viszont az a cél, hogy az emberek jól érezzék magukat, növeljük a motivációjukat, akkor ez megoldható belső erőforrásból is – magyarázza Szabó Veronika Bokor Attilával és Bócsi Bélával egyet értve. Ez a csoportdinamikai, módszertani tájékozottság, szakértelem jöhet a vezetőtől, HR-estől, külsőstől, attól függően, hogy a vállalat milyen modellt követ. Bokor Attila úgy véli, nem feltétlenül szükséges, hogy a csapatépítés tréning formájában valósuljon meg, ahogy a külső szakember jelenléte sem. Az irányítás nélküli csapatépítésnek azonban megvan az a csapdája, hogy a zárt csoporton belüli hierarchikus viszonyok miatt, a következményektől tartva nem hozakodnak elő a konfliktusokkal. A külső tréner éppen abban segíti a csapatot, hogy a biztonságérzet fenntartása mellett a valós problémák, konfliktusok is elő tudjanak jönni.

Oroszlán- és kincsvadászat: sokszor öncélúak az élmény jellegű tréningek

Sok vállalat a divathullámok alapján dönti el a csapatépítő tréningek formáját, programját. A legvadabb, legextrémebb dolgokat is megrendelik a célcsoporttól és az anyagi forrástól függően. A tréninggel foglalkozó szakértők azonban nincsenek túl jó véleménnyel ezen programokról.

Az Mt. 103. § a munkáltató utasításadási jogához igazítja a munkavállaló munkavégzési kötelezettségét. Álláspontunk szerint ezen általános alapelven túlmenően nevezett jogszabályhely (4) bekezdéséből áttételesen akár a csapatépítés kötelező jellege is levezethető, annyi azonban minden gyakorlatból ismert példában igaz, hogy a munkáltató ezt jellemzően nem opcionális (azaz bár nem szigorúan kötelező, de legalábbis elvárt) rendezvényként hirdeti meg és költségeit is jellemzően teljes körűen állja. Az oldottabb légkör és a kötetlenebb napirend dacára ezeket az alkalmakat a munkáltató a rendes üzemmenet, azaz valahol a munkavállalók munkavégzése részeként kezeli. A fentiek alapján tehát a csapatépítésre vagy a munkavállalók rendes napi (fizetett) munkaideje helyett, vagy azon kívül (az esti órákban és/vagy a hétvége folyamán) kerül sor, azon azonban a rendezvény oldottabb légköre sem változtat semmit, hogy a munkáltatói kezdeményezésre tekintettel a tartam túlórának minősíthető, még akkor is, ha ezen alkalmak tényleges túlóraként történő elszámoltatásával a legritkább esetben sem találkoztunk.

Amennyiben a rendezvényre munkaidőn belül kerül sor, úgy a csapatépítés gyakorlatilag a rendes napi munkahelyi munkavégzés helyébe lép, amelyre nézvést a munkáltatót legfeljebb a munkavállaló összekészülése szempontjából terheli valamiféle (együttműködési kötelezettségen nyugvó) előzetes tájékoztatási, meghirdetési kötelezettség. Formális határidőhöz kötött előzetes értesítés a munkáltatót álláspontunk szerint viszont akkor sem terheli, ha a csapatépítő rendezvény akár a napi munkaidőt meghaladóan, akár a heti pihenőidő rovására minősülne túlórának. Végszóként elmondható, hogy ezt a munkajogilag továbbra is marginálisan kezelt jogintézményt az új Munka Törvénykönyve sem érdemesíti külön rendelkezésekre. Göndös Gábor, a CMS Cameron McKenna munkajogásza

- Tipikus hiba, hogy élményprogramozunk, mert a vezető mosolygó arcokat akar látni, pedig valójában egy rendes őszinte beszélgetésre lenne szükség, mert a mélyben komoly ellentétek feszülnek. Ezek természetesen jó indító, hangulatfokozó elemek lehetnek; és ha csak ennyi a cél, általuk az viszonylag könnyen és nagy egyetértés mellett biztosítható – véli Bócsi Béla. Az E.ON szakembere hozzáteszi: általában nem önmagában az élmény alakítja át az együttműködést, hanem annak közös átbeszélése, megértése, és a megértésen alapuló tudatos változtatások a hétköznapi együttműködésben. – A HR-esek számtalan példát tudnak mondani költséges élménytúrákról, amelyek hatása két hét múlva már csak néhány újabb közös anekdota, nem több. Fontos, hogy az együttműködés változásában elérendő célra fókuszáljunk, ahhoz válasszuk a programot, és ne fordítva – mondja az E.ON szakembere.

Hasonló véleményen van Bokor Attila is. Mint mondja, a csapatépítő buktatója, ha a vezetőnek semmi célja nincs a csapatépítéssel, egész egyszerűen jó fej akar lenni, le akarja csendesíteni a cégen belüli problémákat. – Ugyanakkor nem magán a módszeren és az élmény típusán múlik, hogy egy csapatépítő tréning célt ér-e. Mert egy közös főzés, barlangászat, oroszlánvadászat, túlélőtúra vagy olyan egyszerű hétköznapi élmény, mint egy vacsora is összehozhatja, építheti a csapatot. Inkább azzal van a baj, ha azok öncélúak és nincs tartalmuk. Sokkal fontosabb, hogy van-e arra valós igény a vezetők és a dolgozók részéről, ha igen, szerepet vállalnak-e a programban és vállalják-e a felelősségüket – mutat rá az egyetemi docens. Bokor Attila hozzátette: a folyamatszerűségben, a mindennapokhoz illeszkedő tevékenységben sokkal jobban hisz. Lővey Imre szerint azonban nem a vagylagosságon van a hangsúly, hanem a megfelelő egyensúlyon, amit csak testre szabott programmal lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy személyes interjúkkal feltárják az igényeket, a célt, hogy milyen problémák zavarják a csoport működését, és ezek függvényében alakítják ki a programot. Az OD Partner tréningjeit is gyakran kombinálják zenével, táncolással, színházzal, koncerttel. Lővey Imréhez hasonlóan Bokor Attila is úgy véli, jó kiegészítő elemei lehetnek egy együttműködést fejlesztő programnak.

Hétköznap vagy hétvégén?

Nem mindegy, hogy a munkához szorosan kapcsolódik-e a tréning, ahogy az sem, hogy munkaidőben tartják-e azt. (lásd keretes írásunkat). Az biztos, hogy arra semmiképpen nem kötelezhető a dolgozó. Az Avonnál is van példa hétvégi csapatépítésre, az azon való részvétel azonban nem kötelező, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor is magas a részvételi arány. Az E.ON azonban nem tart tréninget, céges programokat a hét utolsó napjain. Önkéntes tevékenységekre évi két munkanapot biztosítanak minden munkavállalónak, ami csoportos programok esetén természetesen tartalmazhat közösségépítési célt is – tájékoztat Bócsi Béla.

Szerző: Gyimóthy Éva

2012.05.31.

logo_tanacsadas

Kérdéseit munkatársunk telefonon vagy e-mailben megválaszolja.

Érdeklődöm

Klienseink mondták

BÉRES GYÓGYSZERGYÁR ZRT.

"A Béres Gyógyszergyár Zrt. külföldi terjeszkedése során szembesült azzal a problémával, hogy más kultúrákkal, más vezetési stílusokkal való együttműködés során mennyi nem várt, rejtett nehézség adódhat, amelyek komolyan akadályozhatják a működést és irányítást, de a kétoldalú tudástranszfert is.
A Concordia szervezeti analízise rengeteg tanulsággal szolgált számunkra. Olyan problémák kerültek a felszínre, melyek minden oldalon egyértelművé tették, hogyan kell változnunk és változtatnunk annak érdekében, hogy közös erőfeszítéseink ne feszültségeket, hanem eredményeket szüljenek."

Major Ferenc

Vezérigazgató

Főbb ügyfeleink

  • pa_mol
  • pa_sanmina
  • pa_kh2
  • pa_bert
  • pa_richter
  • benteler
  • Audi
  • Mvm
  • Gls
  • Mercedes