POP-UP VILLÁMTRÉNINGEK

POP-UP Tréningjeink 1,5-1,5 órás tematikus blokkjaiban a mindennapos vezetői vagy munkatársi működés szempontjából leghasznosabb, könnyen elsajátítható eszközöket, módszereket kínálunk. Olyanokat, amelyek hosszas elméleti megközelítés, elmélyítés nélkül is gyorsan beépíthetőek a napi rutinba.

A tréningen megtudhatod, mire való az adott eszköz, Téged milyen helyzetekben tud támogatni.   A tréneri instrukciók alapján pedig a saját, illetve más résztvevők által hozott valós, életszerű helyzetekben ki is tudod próbálni rögtön a tréningen. De akár néhány, a tréner által hozott, fiktív szituáció is segíthet abban, hogy saját élményen keresztül sajátíthasd el az eszközök használatát. 

Néhány példa a POP-UP tréningek témáiból:

1.    Célmátrix (önmenedzselés, tervezés)

Egy eszköz, amellyel nagyjából 20-30 perc alatt átláthatóak, rendszerezhetőek az egyéni célok: melyek azok, amelyek adják vagy viszik az energiát, melyek a valódi célok, amelyekért érdemes erőfeszítéseket tenni, és melyek azok, amelyeket talán jobb elengedni. Fontos kérdések, amelyek segítenek a célok menedzselésében, a fókuszunk megtartásában.   

2.    Johari ablak (önismeret)

Az, ahogy magunkat látjuk, magunkról gondolkodunk, gyakran nincs átfedésben azzal, ahogy mások vélekednek rólunk.  Melyek a magunk és/vagy mások számára ismert, illetve ismeretlen tulajdonságaink? Ha megvizsgáljuk ezt a kérdést, és tudatosítjuk, hogy hol vannak, miből fakadnak az eltérések az önmagunkról alkotott kép és a mások által érzékelhető viselkedésünk között, látni fogjuk, hogy min érdemes változtatnunk.

3.    “Négy fül” modell Schulz von Thun (kommunikáció)

Ha megkérdezzük az embereket, vajon hány fülük van, biztosan azt mondják, hogy kettő. Ez a kommunikációs modell szerint az üzenetnek négy oldal van. Vajon melyiket hogyan dekódoljuk befogadóként, illetve mi lehet a küldő szándéka? A modell segít abban, hogy jobban (meg)értsük a másikat és saját reakcióinkat.

4.    Én-üzenet, én-közlés (kommunikáció)

Címkézés, ítélkezés, a másik hibáztatása, megbántása helyett úgy is kommunikálhatunk, hogy az adott helyzettel kapcsolatos saját megélésünket, érzéseinket, szükségleteinket és kérésünket fejezzük ki. Tehát nem a másik embert minősítem, hanem én vállalom fel nyíltan és őszintén a saját problémámat, ami nagy valószínűséggel segít a másiknak megváltoztatni az engem zavaró viselkedését. 

5.    Kollegiális tanácsadás (csapat)

Egy kiváló módszer arra, hogy a problémákon való közös gondolkodáson keresztül a csapat is épüljön. A kötött formátumú, kb. 30 perc alatt lezajló módszer szereplői az esethozó, és az esetre különféle megoldási lehetőségeket kiötlő munkatársak.  A moderátor pedig az egyes lépések és a szabályok betartására ügyel. Szuper gyors, szuperhatékony!

6.    Mit és mikor?  (időgazdálkodás) 

Van néhány egyszerű, könnyen elsajátítható eszköz arra, hogy minél hatékonyabban használjuk a rendelkezésre álló időt. Mert az idő adott, viszont nem mindegy, hogy mire használjuk. A tennivalóinkkal kapcsolatos káosz érzése és a végeláthatatlan to-do listák bizony demotiválóak lehetnek. Segít, ha el tudjuk különíteni azt, hogy mi a fontos, mi a sürgős, és hogyan priorizálhatjuk napi tennivalóinkat. Arra is vannak jó gyakorlatok, hogy miként lehet a figyelmünk megtartásával, koncentráltan dolgozni.

7.    “4M”-technika (visszajelzés)

A „visszajelzés” szó sokakban egyenlő a negatív, romboló kritikával. Ez nem véletlen, hiszen életünk során talán ezekből kapunk (és adunk) többet, erre van kiélezve a fülünk. A valódi visszajelzés azonban semmiképp sem erről szól, hanem arról,  hogy az építő, fejlesztő jellegű legyen, attól függően, hogy mit szeretnénk elérni vele. Ez irányulhat egy viselkedés megváltoztatására, egy hiba megismétlődésének elkerülésére, vagy lehet egy pozitív, bíztató megerősítés is. Ez a technika négy egyszerű kérdés alkalmazásával lehetővé teszi ezt.

8.    F.I.L.É.-technika (stresszkezelés)

Néha talán nehéz eldönteni, hogy problémafókuszú vagy érzelemközpontú megküzdési technikához érdemes-e nyúlnunk az adott helyzetben. Ebben nyújt segítséget a F.I.L.É. technika, amely négy konkrét, az adott helyzetedre értelmezhető kérdés megválaszolásával segít ezt eldönteni.

9.    Triázs (stresszkezelés)

Egy hatékony és egyszerű stresszkezelési módszer: nem mindegy, hogy őrülten elhavazott vagy készenléti állapotban vagy!  Hogyan lehet mindezt tudatosan kezelni? A kulcs a folyamatos priorizálás a sürgősség mentén, amellyel csökkenthető a stressz szintje.

10.  Rapid döntéshozatali technikák (vezetés)

Hány döntést hozunk meg naponta? Talán nem is sejtjük, hogy milyen sokat, hiszen a legtöbb már szinte észrevétlenül része az életünknek. Vannak azonban döntések, amelyek alaposabb megfontolást, mérlegelést igényelnek, és esetleg kockázatos is a kimenetelük. Három gyors, akár egyedül, akár csapatban elvégezhető technika segíthet:  a „pro és kontra”, a „SWOT analízis” és a „súlyozatlan döntési mátrix”. Mindhárom előnyeit és hátrányait is megmutatjuk!

11.  Hatalom nélküli vezetés (szakértők a szervezetben)

Egy formális vezetői státuszban számos olyan jól definiált és egyértelmű eszközünk van, amivel vezetőként hatni tudunk a csapatunkra, azon belül az egyes munkatársainkra. Ez a téma sokkal árnyaltabb, és kevésbé definiált, ha valaki nincs formális vezetői pozícióban, mégis (pl. szakmai kérdésekben vagy projekt szinten) irányítania, befolyásolnia kell egy csapatot. Mire kell figyelni, hogyan lehet ezt jól csinálni? Mi a különbség egy hagyományos vezetői helyzet és az informális vezetés között?  

12.  Growth mindset (szemléletváltás)

25 konkrét tipp arra vonatkozóan, hogyan fejleszthető a növekedési szemlélet. Egyáltalán, mit jelent ez a fogalom? Miből látszik, ha a munkahelyeden ez (vagy az ezzel ellentétes, ún. rögzült szemlélet) a jellemző? Sok minden a saját hozzáállásunkon is múlik. A jó hír, hogy az is rajtunk múlik, hogy változtatunk-e a saját hozzáállásunkon.

13.  Elismerésnyelvek (motiváció)

Mindenkinek elismerésre van szüksége ahhoz, hogy azt érezze, hogy fontos, és egyedülálló módon járul hozzá a nagy egészhez, valamint ahhoz, hogy a munkáját örömmel, és a lehető legjobban végezze. De mi is az öt munkahelyi elismerésnyelv? Jó iránytű lehet, ha megismerjük, azonosítjuk, hogy nekünk magunknak és a környezetünkben lévőknek mi a fontos.

14.  Asszertív nemet mondás, kérés (kommunikáció)

Van-e “jogunk” nemet mondani?  Hogyan fejezzük ki kéréseinket? Talán fel sem tűnik, hányszor tesszük meg mindezt naponta. Egyáltalán, vajon tisztában vagyunk-e asszertív jogainkkal és kötelességeinkkel?  Mindez önmagunk és mások tiszteletével kezdődik. Ez azonban nem csak érzés szintjén, hanem a kommunikációnkban is meg kell, hogy jelenjen.

15.  Delegálás (vezetés)

A delegálás divatos szó. Viszont, ha “kiadunk” egy feladatot, az már tényleg delegálás? Mi a különbség a két fogalom között? Miért jó nekünk, másoknak és a szervezet egészének, ha delegálunk? Mikor delegáljunk és mikor ne? A delegálásnak jól körülhatárolható, konkrét lépései vannak, amelyek nem hiányozhatnak az eszköztárunkból.

16.  A kapcsolati háló (vezetés, együttműködés)

A történelmi kezdetekhez képest a társadalom ma már olyan komplex, hogy nehéz ki- és eligazodnunk a kapcsolatainkon. A kapcsolati tőke olyan érték, amely mind a privát, mind a szervezeteken belüli életünkre kikerülhetetlen (és gyakran nem is gondoljuk, milyen jelentős) hatással van. Nem mindegy, hogy „csak úgy”, spontán épül, vagy tudatosan építjük. Néhány egyszerű módszerrel feltérképezhető, hogy kik a legfontosabb partnereink, és a velük való kapcsolatunk minősége milyen mértékben van hatással az eredményességünkre.

17.  “T-betű” gyakorlat (paradigmaváltás) 

Tudunk-e vagy sem paradigmát váltani? Mi az elképzelésünk arról, hogy mi a “jó”, tudunk-e a tanult, berögződött dolgokra másképp tekinteni? Ebben a konkrét gyakorlatban megtapasztalható a saját viszonyulásunk ezekhez a kérdésekhez, amely segít megérteni a másokkal való az együttműködésünk sajátosságait, illetve javíthatja a problémamegoldó képességet.
 

Talán Neked is hasznos lesz a mi megoldásunk!  Még több információt itt találsz!