Helyzetfeltárás, Egészséges Szervezet Felmérés

Amíg nem tudunk megegyezni abban, hogy hol vagyunk, addig abban is nehéz lesz megegyeznünk, hogy hova és hogyan szeretnénk eljutni. Ezért van kiemelt fontossága egy fejlesztési folyamat során a helyzet pontos és alapos feltárásának. Természetesen az adatgyűjtésen és feltáráson túl vannak további fontos lépések…

A helyzetfeltárásra épülő szervezetfejlesztési folyamat fő lépései:

  • Az helyzetfeltáró adatgyűjtés
  • Az eredményeinek számítógépes vagy kézi feldolgozása, összefoglaló
  • Visszajelző műhelymunka
  • Továbblépési irányok, következő lépések meghatározása, megtervezése
  • Az elhatározott fejlesztő akciók megvalósítása (jövőkép megalkotása, workshopok, tréningek, coaching-folyamatok stb. indítása a helyzetkép kritikus pontjainak felszámolására)
  • Az eredmények követése, mérése

A helyzet feltárására számos különböző lehetőség adódik, melyekkel mi magunk is dolgozunk, és jellemzően két kategóriába sorolhatók:

  1. Testre – az adott helyzetre – szabott felmérés: Ennek elemei lehetnek kérdőívek, személyes és/vagy fókusz csoportos interjúk. Előnyük, hogy nagyon célzottan lehet segítségükkel “kutakodni”. Hátrányuk, hogy újra és újra “ki kell őket találni”.
  2. Speciális, célzott eszközök: Ilyenből van saját fejlesztésű eszközünk, illetve partnerekkel is dolgozunk együtt. Ezek előnye, hogy már készen vannak, legfeljebb egy kicsit kell igazítani őket az adott szervezethez. Hátrányuk lehet, hogy egy bizonyos ponton túl rugalmatlanok, mindent (is) nem lehet velük megtudni. Az alábbiakban ezekből is bemutatunk kettőt.

Amit fontosnak tartunk: Ne járjunk mindig kalapáccsal a kezünkben, és ne nézzünk mindent szögnek, hanem az adott helyzethez találjuk meg a leginkább passzoló megközelítést, eszközt. Munkatársaink ebben tudnak szakszerű segítséget nyújtani.

Helyzetfeltáró eszközök

Egészséges Szervezet felmérés

Az Egészséges Szervezet modellt, dr. Lövey Imre és Manohar S. Nadkarni dolgozták ki. (Könyvben: Lövey Imre – Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet, HVG, 2003) A modellre épülő diagnózist a Concordia szakemberei fejlesztették ki dr. Lövey Imre vezetésével.

Az egészséges szervezet modell előnyei

(több mint 50 szervezetnél végzett alkalmazás alapján)

  • A modell szemléletes és a gyakorlatba is könnyen átültethető gondolkodási keretet nyújt. A szervezetek működését komplex módon, az ábrán látható egészségkritériumok mentén, 21 betegség-egészség dimenzióval ragadja meg (például Vevők kizsákmányolása vs. Vevőközpontúság; Elidegenedés vs. Elkötelezettség; Elégtelen kapcsolat a környezettel vs. Nyitott szervezet stb.).
  • A modellre épített kérdőív segítségével olyan testreszabott „diagnózist” készíthetünk, mely mérhetővé teszi a szervezet főbb jellemzőit, megjelenítve a szervezet erősségeit és fejlesztendő területeit az egészségkritériumok alapján. A  helyzetkép összehasonlíthatóvá teszi az egyes vezetői szintek, illetve szervezeti egységek véleményét.
  • A felmérés adataiból készített jelentés világosan kijelöli a fókuszpontokat a szervezet továbbfejlődéséhez, egészségesebbé válásához.
  • A Concordia a diagnózis mellett a problémák megoldásához is segítséget nyújt: A specifikus szervezeti betegségekhez specifikus megoldásokat, gyógymódokat is javasolnak szakértőink.

A folyamat eredményei

A diagnózist követő fejlesztési folyamat végeredményeként létrejön egy korábbinál egészségesebb szervezet, mely a fenti kritériumok teljesülésével örömteli munkahellyé válhat.

Az egészséges szervezet

  • kielégíti a vevők szükségleteit;
  • kielégíti tagjai, munkatársai szükségleteit;
  • megfelel a gazdaságos működés követelményeinek (költséghatékonyság, nyereségesség stb);
  • egyensúlyt teremt a fenti három alapvető célkitűzés között;
  • az idők során növekszik, innovatívabbá válik, fejlődik;
  • társadalmi és természeti környezetével összhangban működik.

Meggyőződésünk, hogy a fentiek értelmében egészséges szervezet versenyképes szervezet is, ezért ajánljuk a modellt és a rá építkező folyamatot vállalati vezetőknek, akik hosszú távon fenntartható, életképes vállalati kultúrát kívánnak létrehozni.

Ha szeretne többet megtudni a modellről és az eszközről, akkor keressen minket itt.

A CX-Ray hálózatkutatási eszköz

Mi a hálózatelemzés és mire használható?

  • Informális hálózatok minden szervezetben kialakulnak, s nemcsak szervezik, hanem újjá is szervezik önmagukat.
  • A különféle tudásformák, a hasznos információk és a bevált gyakorlatok egyre nagyobb mértékben terjednek el ezekben a hálózatokban.
  • A formális hierarchiák nem képezik le elég pontosan, hogy miként megy végbe a munka a valóságban.

Milyen kérdésekre kaphatunk választ?

  • Kellően motiváló-e a közösség?
  • Kik a véleményvezérek?
  • Kik az információs központok?
  • Kik tűnnek ki szakmai tudásukkal?
  • Ki hogyan tölti be a maga szerepét?
  • Ki kivel osztja meg egyéni tapasztalatát?
  • Kire miként hatnak az egyes munkafolyamatok?

Hogyan működik? Miben egyedi?

A munkatársak 12 kérdésre válaszolnak, ahol egymás neveit sorolják fel válaszokként​, időigény– max. 10 perc./munkatárs, 

6/8 különálló modul; standardizált; benchmark-olt; összehasonlítható; automatikus; könnyen kezelhető; szöveges válaszok; szemléletes vizualizációk; Felhasználóbarát dashboard; magyar és angol nyelvű riportok.

Mikor használjuk?

  • Ha sok és sokféle információra van szükség.
  • Ha fel akarjuk ismerni csapatunk / szervezetünk kulcsszereplőit.
  • Ha meg akarjuk érteni csapatunk / szervezetünk valódi működését.
  • Ha gyors és részletes, egyéni és csapatszintű visszajelzést szeretnénk.
  • Ha mielőbbi eredmények szükségesek.
  • Ha azonnal cselekedni szeretnénk.
További kapcsolódó témák és szolgáltatások

Szervezetfejlesztés, változások vezetése

Szervezeti jövőkép kialakítása

Coaching (egyéni, team és csoportos)

Készségfejlesztés

360 fokos visszajelzés



Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel: