Mennyit futsz százon? – Felkészülés az első 100 napra egy új vezetői pozícióban – 1. rész

Az év eleje a vállalatok életében is jellemzően az az időszak, amely több tervezett szervezeti és személyi változással járhat. Sokan vezetőként állnak új startvonalhoz, akár egy vállalaton belüli pozícióváltás okán, akár egy másik céghez átigazolva.

Egy új pozícióban sok esetben megjelenik az a fajta gondolkodásmód, hogy a belénk vetett bizalmat minél gyorsabban meg kell szolgálni, minél hamarabb eredményeket kell felmutatni, azaz a lehető leggyorsabban „le kell futnunk az első százat”. Aki sportol, az tudja, hogy bemelegítés nélkül nem érdemes a startvonalhoz állni, ha el akarjuk kerülni a sérüléseket és a kellemetlen izomlázat.

Nézzük, mik azok legfájóbb dolgok, amik a vezető részéről egy átgondolt, lépésről lépésre megtervezett és tematikailag strukturált felkészüléssel megelőzhetőek, elkerülhetőek:

  • kapkodás, a mélyvízbe vetettség érzése
  • túlzott félelem, aggodalom
  • szerepkonfliktusok, saját értékekbe vetett hit megkérdőjelezése
  • küzdelem az elvárásokkal
  • gyors motivációvesztés, belső felmondás
  • információhiány
  • a tisztázatlan felelősségi-és hatáskörökből adódó problémák
  • bizonytalanság, bizalomvesztés kialakulása a csapat részéről
  • fókusz elvesztése, homályos célok
  • váratlan meglepetések, meggondolatlan ígéretek
  • jövőkép hiánya
  • megtorpanó projektek, csökkenő teljesítmény
  • nehezen épülő kapcsolatok, lassú beágyazódás
  • félreértések, konfliktusok, erős turbulencia a csapatban, szervezetben

Cikksorozatunk első részében azt vesszük számba, hogy mi mindent érdemes átgondolni még a „startpisztoly eldördülése előtt”, azaz az új pozícióba való belépésünket megelőző hosszabb-rövidebb időszakban.

Az előttünk álló új helyzetre való felkészülés „nulladik” lépéseként fontos megérteni azt a komplexitást, ami túlmutat a leginkább szem előtt tartott célok-feladatok, eredmények/KPI-ok és a csapat együttműködésének, teljesítményének háromszögén. Tény, hogy a vezetésnek ez a leglátványosabb része, s mivel előzetesen pont ezekről van a legkevesebb információnk, talán hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az új pozícióban töltött első munkanapunk előtt nem is nagyon tudunk mire felkészülni, majd a betanulás időszakában úgyis sor kerül mindenre.

Valójában azonban egy sokkal szélesebb spektrumról van szó, amit érdemes összefüggéseiben átlátni és az adott helyzetünkre szabva még azelőtt értelmezni. Fontos, hogy hagyjunk, adjunk magunknak időt egy mélyebb számvetésre, és rendezzük gondolatainkat elsősorban önmagunkkal kapcsolatban, őszintén.   

  1. A vezetői szerephez való hozzáállásunk, vezetői önismeretünk

Ha már gyakorlott vezetők vagyunk, akkor is érdemes rendszeresen felülvizsgálni a szerephez való hozzáállásunkat, önreflektív módon feltenni magunknak a kérdést: komfortosak vagyunk-e ebben a szerepben? Ha a mérleg két nyelvét nézzük, melyik oldalra tudunk több mindent felsorolni: az egyik oldal, ami örömet okoz nekünk, amit élvezünk, amiben fejlődünk, amiben sikereink vannak, a másik pedig az aggodalmaink, frusztrációink, kudarcaink oldala. Milyen korábbi vezetői példák alakították akár pozitív, akár negatív értelemben a vezetéshez való hozzáállásunkat? Tapasztalt vezetőként megélt pozícióváltáskor ez adhat egy összegzést, keretet, illetve meg tudunk fogalmazni magunknak olyan dolgokat, amin érdemes változtatnunk, vagy át kell gondolnunk az új helyzet kapcsán. Különösen fontos a vezetői önismereti kérdésekkel foglalkozni, ha első kinevezésünk előtt állunk, hiszen meg kell majd találnunk a saját „hangunkat”, identitásunkat ebben a szerepben. Ez természetesen egy hosszabb folyamat, ami szépen alakítható, ha tudjuk, egyáltalán mit kell megvizsgálunk, milyen kérdéseket érdemes feltenni magunknak.  Ha ehhez van egy jó térképünk, akkor elkerülhető a türelmetlenségünk, és az, hogy a kezdeti nehézségeket kudarcként éljük meg.

     2. Személyes motivációnk, ambícióink

Az új pozíció minden bizonnyal örömmel és várakozással tölt el minket, és nyilván egyfajta pozitív visszacsatolás is, hiszen addigi teljesítményünk elismerését jelenti. Menjünk azonban ennél kicsivel mélyebbre: mi az, ami miatt „igent” mondtunk, milyen szükségleteink kielégítését várjuk ettől az új helyzettől? Kezdő vezetőként vannak-e valóban vezetői ambícióink, vagy csupán szakmai fejlődésünk automatikus, következő lépcsőjeként tekintünk a helyzetre? A motiváció témakörében különösen fontos, hogy őszinték legyünk – még akár kínosnak tűnő kérdésekben is – a saját magunkkal folytatott beszélgetés során.  Ne ignoráljuk, ha az adott élethelyzetünkben pl. az anyagi előrejutás egy fontos tényező, vagy valamilyen személyes célunk teljesítéséhez jutunk közelebb. Vizsgáljuk meg azt is, hogy értékrendünkkel összhangba tudjuk-e hozni majd mindazt, amit az új állás jelent nekünk, illetve hogyan illeszkedik a hosszú távú terveinkbe.  

    3. Korábbi tapasztalataink, sikereinkből és kudarcainkból levont tanulságaink

Még ha nincs is vezetői múltunk, korábbi munkakörünkben szerzett tapasztalatainkra is merjünk támaszkodni. Bizonyára ott is voltak olyan helyzetek, amikor döntéseket hoztunk, összefogtunk egy komplexebb feladatot vagy projektmunkát végeztünk. Gondoljuk át, milyen visszajelzéseket kaptunk korábbi vezetőinktől, kollégáinktól! Jelentősebb vezetői előélettel pedig ügyeljünk arra, hogy ne essünk korábbi tapasztalataink csapdájába: most egy másik pályán fogunk futni, és az eltérő körülmények, viszonyok között nem biztos, hogy ugyanazok a megoldások és működésmódok lesznek célravezetőek.  

    4. Búcsú a régi munkahelytől, az előző pozíciótól

Bizonyára nem mindegy, hogy miként fognak visszagondolni ránk az előző munkahelyünkön, ezért jó, ha nem csak a feladatok lezárására, átadására hagyatkozunk, hanem az érzéseinkre is koncentrálunk. Hagyunk-e hátra elvarratlan szálakat, esetleg tisztázatlan konfliktusokat? Ahhoz, hogy minél tisztább lappal és teljes figyelemmel tudjunk belépni az új munkakörünkbe, igyekezzünk minél kevesebb nyitott kérdést hátrahagyni, mind konkrét szakmai, mind szociális oldalról.  Ha van rá lehetőségünk, a kilépés és a belépés között pihenjünk néhány napot vagy akár egy-két hetet, ez segít a régitől való elszakadásban, valamint az új helyzetre való felkészülésben.

  5. Az új szerepből adódó változások várható hatásai önmagunkra és szűkebb-tágabb környezetünkre, elvárások rendszere

Érdemes arra is szánni néhány gondolatot, hogy miben és hogyan fog megváltozni az életünk az eddigiekhez képest. Hogyan változik majd a napirendünk, át kell-e értékelnünk a privát életünk prioritásait, másképp kell-e szerveznünk az életünket. Természetesen ez nem csak minket érint, hanem a családunkat, baráti körünket is. Sok későbbi konfliktus vagy csalódás megelőzhető, ha előre megbeszéljük a kölcsönösen felmerülő kérdéseket, beszélünk az érzésekről, aggodalmakról, akivel szükséges.  Mind privát, majd a belépésünket követően munkahelyi vonatkozásban is tisztázzuk, ki mit vár el tőlünk, meg tudunk-e felelni ezeknek az elvároknak. Legyen szemünk az egymásnak ellentmondó és a rejtett elvárásokra is.

   6. Meglévő és az adott pozíció betöltéséhez szükséges kompetenciáink

Kulcskérdés, hogy rendelkezünk-e mindazokkal a kompetenciákkal, amelyek az új pozícióban való sikeres helytálláshoz szükségesek. A leendő feladatkör ismeretében már előre is fel tudjuk térképezni, hogy a szakmai kompetenciáink elegendőek-e, vagy van esetleg olyan, amiben nagyobb jártasságot kell szereznünk. Legyen rálátásunk arra, hogy milyen lehetőségeink vannak a hiányzó készségek fejlesztésére. A szakmai tudás önmagában azonban csak egy szelete a tortának. Ha az eddiginél jóval komplexebb vezetői feladataink lesznek, nézzük meg összefüggéseiben, hogy például egy jóval nagyobb csapat irányításához vagy más szervezeti struktúrában való működéshez is van-e elég muníciónk a módszertani és a szociális kompetenciáink területén. Az irányítandó terület múltja, jelenlegi állapota és a célok is befolyásolhatják azt, hogy mely képességeinkre lesz szükségünk.  

   7. A pozícióba kerülés, a váltás körülményei

Talán ezekre az összefüggésekre jut a legkevesebb figyelem, pedig a váltás körülményei nagy befolyással vannak arra, hogy mire figyeljünk majd az első időszakban. Más és más dimenziók és dinamikák kerülhetnek előtérbe, ha kívülről érkezünk a szervezetbe, és a belső kinevezésnek vagy területváltásnak a maga előnyei mellett is lehetnek árnyoldalai. Lehet, hogy azt gondoljuk, már mindent tudunk arról a bizonyos területről, de ne felejtsük el, hogy eddig egy egészen más szemszögből láttuk azt. Teljesen más fogadtatásra számíthatunk abból a szempontból is, hogy a csapat elégedett volt vagy sem a korábbi vezetőjével. Sok szempontból érzékeny helyzet lehet, ha a saját korábbi csapatunk élére neveznek ki minket, ilyenkor különösen fontos, hogy jól átgondolt lépésekkel vegyük át a vezetői pozíciót.

   8. Az új pozíció szempontjából fontos kapcsolati tőkénk

Már előre gondolkodhatunk azon, hogy kik azok az emberek, akik kapcsolati szempontból érdekesek lehetnek számunkra, akikhez információért, tanácsért fordulhatunk. Talán eszünkbe jut egy régi osztálytárs, aki az új pozíciónkhoz hasonló területen dolgozik, vagy korábbi kollégák, akik hasonló területre váltottak. Érdemes felvenni velük a kapcsolatot, hogy szükség esetén legyen egy minőségi támogató hálónk. De egy-egy jó beszélgetés, a „külső szem” meglátásai segíthetnek a magabiztosabb indulásban is.

  9.Amennyiben céget, iparágat váltunk: vállalat és/vagy ágazatspecifikus ismereteink, a gazdasági-földrajzi környezet ismerete

Ne hagyatkozzunk csak arra, hogy majd idővel megtanuljuk, amit kell. A pozícióba lépést követő első hetekben úgyis nagy pörgésre és sok újdonságra számíthatunk, így még a felkészülés nyugodtabb időszakában szerezzünk be előre minél több információt, így kevesebb meglepetés érhet minket. Keressünk hasonlóságokat a korábbi munkánkkal, ami támpontként szolgálhat, és legyünk nyitottak a tanulásra.

Néhány, az induláshoz hasznos tanáccsal is ellátunk, ha éppen aktuális számodra a pozícióváltás, és kitöltöd ingyenes kérdőívünket.

A „Vezető első 100 napja” program segít a fenti témák kibontásában. Amennyiben még több munícióra és támogatásra van szükséged ahhoz, hogy az új vezetői pozíciódban „simán lefusd az első százat”, várunk egyéni vagy csoportos programjainkon, melyeken a felkészülés- elemzés- megvalósítás és a jövő tervezése modulokon kísérünk végig, komplex, a Te személyes vezetői helyzetedben értelmezhető kérdéssorokkal, csekklistákkal és munkalapokkal.

 

Pintér Henriette

Üzleti coach, tanácsadó
Az új pozícióba kerülő vezetők támogatója, a magabiztosabb kezdésért!

Felhasznált irodalom: H. Hofbauer – A. Kauer: Einstieg in die Führungsrolle-  Praxisbuch für die ersten 100 Tage, Carl Hanser Verlag München, 2018



Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel:

Érdekel ez a terület